Hajóra szálltunk, igen!
Szél fú minket kék tengeren
Míg eljön, míg ér
Kézen fogva kísér
Az éj.

Halk sötétjébe hajózunk
Élet nyugodt vizét szeli hajónk.
S ringatja szellő a hajunk
Nyugodalomra int
Csend törvénye szerint.

A tenger csendes, hajónk száguld
Hová megyünk, el ne áruld,
Mert így szép a titok,
Hisz még semmit sem tudok,
Félni sincsen ok.

Halk távolban Halk csobogás
Néma szellő, halk hullámzás.
Néma kéz és néma száj
Megszólalni sem muszáj
Maradj csendben, ha semmi se fáj.

Míg velem vagy a fedélzeten,
Míg csodálkozhatok szemedben,
Nyugodt vagyok, nem fáj a szívem.
Minden régi rossz emlékem
Veled könnyen elfelejtem.