Mondjátok, miért hazudtok?
Hamis szavakhoz fűznek
Belőletek bűzlő gondolatok.
Fáj az igazság nektek?

Te is csak mondod az igét...
De ki nem nyitnád szemedet...
A végén úgyis te iszod levét,
Hogy most nekem ontod a szemetet.

Igaz szó, mond miért oly nehéz?
Tán szíven döfne ha kimondanád?
Ha ez kell neked, hát rám ne nézz,
Én nem vagyok ki felnéz rád.

Én az vagyok, ki a nehezedő fejét
Lassan a sarokba hajta, ha hallja
Hamis szádból hamis igéd...
Míg a birka szavadat issza.

Hátad mögött áll a valós kardja,
Tán hátadba fúrja egyszer
Ha majd felbőszült rád haragja,
S végül majd én temetlek el.