SzínJáték
2009.10.12. 23:33
Magam elé veszek egy tiszta, fehér lapot.
S most csak tiszta szívből rád gondolok.
Ecsetet a kézbe, s festéket a vászonra,
Lefestem hangod: ez szívünk dallama.
Pirosba mártom ecsetem hegyét,
Véremmel kenem ki a kép peremét,
Szívemhez ez áll oly közel, hogy szinte
Minden percben érint: csakúgy, mint te.
Egy házikó, a napocska, a fű körülötte,
Kék ég, fehér felhő, nagy, piros szivecske,
Minden kis játékos aprólékos kis kép
Egy ecsetvonással közelebb visz feléd.
A házikó mellett egy szép nagy hinta,
Az udvar közepén egy pöttyös kis labda.
A másik oldalon egy fiú s egy lány kézenfogva,
S alájuk nagybetűkkel a mi nevünk van odaírva.
|