Pokol
2009.12.03. 22:43
Hullhat könnycsepp házak falán,
Ha töredéke lelked issza...
Hullhat vércsepp szemem sarkán,
Ha felnyitva egy hullazsákból
Halott szívem ingeteg vissza.
Eshet mind, egyszer zuhatag,
Ellene embernek a történelem.
Előre levéstem a múltamat,
Ereimből megannyi könny fakadt,
Elgyengülve, de még lélegzem.
Lassan pusztít, mint a dohány,
Leszív, felőröl, mint a malom,
Leterít teljesen, egy idő után.
Láttam, mi lesz végzetem.
Láttam, de mégsem akarom.
Lendületem tovább lök a síron.
Lelkem már rég eltávozott.
Lakat zárja rodhadó húsom,
Letéptem már a bőrt felőle,
Levegőért kapkodom.
|